Csillagsövény-Hegyeklángja Kuvasztenyészet

A kuvasz

A Kuvaszok szeretete és az állomány genetikai színesítése miatt kezdtünk tenyészteni.

Mi ketten úgy gondoljuk, hogy a Kuvasz nem csak házőrzésre való, családi kutyát, társállatot is lehet belőle nevelni a megfelelő, hozzá illő bánásmóddal.

A szeretetet, emberi közelséget, tanítgatást, játékot nagyon meghálálja! Sétáltatás, más kutyákkal való játékos megismertetés kedvezően formálja jellemét.

A szeretetteljes szigort eltűri- főleg, ha ezt kutyamódra tesszük. (figyeljük meg az anyakutyát, hogyan „regulázza meg” rosszalkodó kicsinyeit – és utánozzuk őt!)

A ma divatos „szelíd módszerekkel” is lehet próbálkozni.

Viszont a Kuvasszal nem szabad erősködni, durván bánni vele, tárgyakkal verni- akkor akár örökre elfordulhat tőlünk, soha többé nem nyerhetjük el a bizalmát. (ez nagyjából áll a többi magyar pásztorkutyafajtára is). Ha ez történik, a csalódott Kuvasz elutasítóan kezd viselkedni és – általában a családon belül- egy másik embert választ szeretetének tárgyául.

A régi időkben ilyenkor kötötték láncra a szerencsétlen kutyát, pedig tétlenségre kárhoztatva, bántalmazásoknak kitett állapotban a legszelídebbnek kikiáltott kutyafajták egyedei is elvadulnak – egykori önmaguk szomorú torzképei!

A jó bánásmód, szeretet, alapdolgokra tanítás után kutyakiképző iskolákban is derekasan megállja helyét a Kuvasz. De vegyük tudomásul, hogy egy nagy testű és súlyos kutya nem fog olyan „pattogóan” dolgozni, mint a fele olyan súlyú, más testfelépítésű munkára kitenyésztett fajták.

Dolgozik, de a maga ütemében! Akárcsak a masztiff-félék és az egyéb nagy testű pásztorkutyafajták.

Viszont a kedvenc gyakorlatait szinte „megtáltosodva” hajtja végre. Néhány Kuvasz a fegyelmező gyakorlatoknál remekelt, mások az akadályugrást kedvelték, ismét mások az őrző-védő munkát végezték magas szinten. Szimatmunkát, nyomkövetést is megtanulnak megfelelő ember kezében.

A régi fajtaleírásban szerepelt az a kitétel, hogy nem kedveskedő fajta a Kuvasz. Rideg szívű, a kutyákban csak tárgyat, haszonállatot látó ember mellett valóban nem teszi- nem lenne értelme és ezt a Kuvasz tudja.

Bezzeg a szerető, jó gazdát, családját, barátait annál inkább elhalmozza szeretetével! Örömtáncot jár, fel-felugrik, alkalmi „puszikat” oszt (ha meg van neki engedve), lábhoz bújik, sőt támogat, szorosan a szeretett emberek mellé fekszik. Szép barna szemét áhítattal felejti az emberek arcán. Vígasztalja azt, aki szomorú vagy sír. Játszani is lehet a Kuvasszal kergetőzést, bújócskát, kötél- vagy rongyhúzást, szelídebb birkózást. Néhányan labdázni, apportírozni is megtanulnak.

A Kuvasz még azt is kifigyeli, mi tetszik a szeretett embereknek és azt szokásává teszi. Van, amelyik „pacsit” ad, van, amelyik egerészik... (ez nem vicc!)

Ezek a mi tapasztalataink a Kuvasszal kapcsolatban, de szerte a világból is érkeznek a jó hírek. Az „elvadult házőrző kuvaszok” helyett vakvezető Kuvaszról, mozgássérültsegítő Kuvaszról, elveszett embertkereső Kuvaszról, sőt katasztrófakutya Kuvaszról mesélnek a külföldi hírek.

Örök téma a régi feladatához visszatérő nyájőrző Kuvasz, a farkast, medvét jelző és elzavaró hősies eb is.

Szeressük hát a Kuvaszt, és legyünk rá büszkék, hogy mi, magyarok hoztuk létre ezt a csodálatos kutyafajtát!